Sötét éjszaka. Még az ajtót is direkt nyitva hagytam, hiszen tudtam hogy követ engem. Hónapokon keresztül kutattam nyomait és most végre felfigyelt rám. A zuhany alatt állva tűnődöm vajon milyen arcot fog vágni mikor rájön nem ő a vadász. A forró víz kellemesen bizsergeti bőrömet, ezzel segítve koncentrálásomat. LÁTOM. A ház előtti fák között áll és vár. Talán furcsának tarthatja, hogy hazaérésem után egyetlen villanyt sem kapcsoltam fel és egyenesen a zuhanyzóba mentem, hanyagul ledobva ruháim. Remélem nem veszi csapdának! Már jön is. Lassan megközelíti az ajtót és benyit. Arcomon mosollyal elzárom a csapot és várok. Testem ellazul szinte légiessé válik. Szeretem ezt az érzést. Az előszobából gyorsan a nappaliba jut. Itt már nem törődik álcájával. Szemei vörösen világítva mérik fel a terepet miközben karmai és agyarai megnőnek. Beleszagol a levegőbe, majd határozottan utánam indul a fürdő irányába vezető folyosóhoz. A folyosóra érve már alakja emberinek nem igazán mondható. Inkább mint valami hatalmas, szőrös, két lábon járó farkasra. Egy csapdába sétáló farkasra. A fürdőszoba nyitott ajtaja elé érve látom ahogy az agyaras pofa elmosolyodni látszik. Jó vacsorára számítva hirtelen az ajtót félrelökve beront. A zuhanyfüggöny darabokra szedés után rájön hogy üres a fürdőszoba.
- Engem keresel. - halkan súgom a fülébe.
Hátrakap és fordulásában a kis szekrényemet és az ajtó maradékát is porrá zúzza hatalmas erejével. Mikor nem talál a háta mögött, dühösen kiront a folyosóra hátha ott talál. Persze a szagomat már nem érzi, mint ahogy engem se talál a folyosón. Pedig én ott vagyok. Azon tűnődöm meddig húzzam ezt a macska egér játékot. Négykézláb rohan át a nappaliig karmaival mélyedéseket szántva a padlón. Máskor nem itthon vadászok gondolom, majd mielőtt még megunná és elmehetne elkezdem a kivégzést. Megmutatom hogy lehet ezüst nélkül vérfarkast ölni. Először a belégezett levegővel együtt bejutok a tüdejébe majd ott megszilárdítom egy kis részem elzárva a levegő útját. Ezzel egy időben, hogy a nappaliban ne tegyen fuldoklása közben kárt, körülölelem és most már csak a nappaliba koncentrálom egzisztenciámat. Izmai hevesen ellenállnak de én sem vagyok gyenge és különben is oxigén nélkül nem működik semmilyen földanya által teremtet lény még akkor sem ha azt egy erős emberevő szellem szállja meg. A bestia kétségbeesésében tehetetlenül tombolva leli szörnyű halálát. Lelkét hatalmam növeléséhez, testét pedig fizikai formám megőrzéséhez használom föl. Végül egyedül vagyok lakásomban. Odakintről a kertváros szokásos zajai szűrődnek be. Felkapcsolom a villanyt minek fénye elhomályosítja látásom. Kell még pár pillanat míg megszokom a színeket. Az órára pillantok. A vörös ledd kijelző hajnali két órát mutat. Most, hogy látok már csak fizikai testem működésére kell koncentrálnom. Elég régóta van húsbörtönöm, viszont egy hozzám hasonló teremtménynek évszázadok is kevesek lettek volna a testel rendelkezés megszokáshoz. Hiába aki nem embernek születik, az nem rendelkezik faji ösztöneivel. Még kitakarítok, gondolom, és némi segédeszközzel a romokban álló fürdőszoba felé veszem az irányt. Lámpa fényénél látva a felfordulást, komor tekintettel kezdek a takarításban. Úgyse akartam korán kelni. Zajongásomra pár perc után megjelenik egyetlen lakótársam egy fekete macska. Hatalmas zöld szemeivel rám nézve nyávog egyet, majd mikor látja nem törődök vele továbbáll a lakás egy ismeretlen szögletébe. Érdekes állatok a macskák. Még az én kifinomult érzékszerveimmel se látom őket, csak ha ők is azt akarják. Ők viszont mindig megérzik ha közelükben vagyok. A romok eltűntetése fél óra alatt megtörténik. Az új bútorok beszerzése már a holnap témája. Lekapcsolom a villanyt és elterülök ágyamon. A testem nem igényli a pihenést, viszont az elme törékenysége miatt alvás szükséges dolog. Így hát nem is teszek mást, alszok és mint mindig most se fogok álmodni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.